Kémiai reakciók

Kémiai reakciók

Kémiai reakció során mindig új anyag keletkezik

Kiindulási anyag -> termék

A kémiai reakciókra érvényes a tömegmegmaradás törvénye. (19.sz. Lomonoszov, Lavoisier). A kiindulási anyagok tömege megegyezik a termék tömegével. Amilyen atomok vannak a kiindulási anyagban olyan atomok vannak a termékben is. Ahány atom van a kiindulási anyagban, annyi lesz a termékben is. Anyag nem veszik el, cask átalakul. A kémiai reakciókat egyenlettel írjuk fel. A nyíl mutatja meg a reakció irányát. A résztvevő anyagokat vegyjellel vagy képlettel írjuk fel. A kis arab szám a vegyjel jobb alsó sarkában kifejezi, hogy hány atom van a molekulában abból az atomból. A vízmolekulában két hidrogen atom és egy oxigén atom van: képlete H₂O…….. A vegyjel ill. a képlet elé írt nagy arab szám kifejezi a részecskék számát ez a sztöchiometriai koeficiens vagy együttható. pl 2H₂O azt jelenti, hogy két vízmolekula.

Sztöchiometriai koeficiens:

   A.    2 H₂ + O₂   ->   2 H₂O

Két hidrogén molekula + egy oxigén molekula-> keletkezik két víz molekula

             B.     C+ O₂   ->    CO₂

Egy szénatom + egy oxigénmolekula -> szén-dioxid molekula. Itt a sztöchiometriai koeficiens mindhárom részecskénél egy, ilyenkor nem írjuk ki a vegyjel vagy a képlet elé.

A kémiai reakciók lehetnek:

1.semlegesítés

2. redoxi reakciók

A semlegesítés vagy közömbösítés- neutralizáció

A sav és a hidroxid (lúg) egymást semlegesíti, így semleges só és semleges víz jön létre. A savas jelleget a H⁺ okozza, a lúgos jelleget a OH^- okozza. Ha a H⁺ és a OH^- kapcsolódik, víz jon létre, megszűnik a csípős, maró hatás. A savmaradék anion és a lúg fémkationja sót hoz létre.

HCl + NaOH -> NaCl + H₂O  sósav + nátrium-hidroxid -> konyhasó + víz

Sav + hidroxid -> só + víz

A semlegesítés exoterm reakció. A só azért semleges, mert nem tartalmas sem H⁺ hidrogen kationt sem OH^- hidroxid anoint. A víz azért semleges, mert a H⁺ és OH^-  kapcsolódik -egy az egyhez arányban… víz jön létre.

Pl:  H⁺Cl^-  + Na⁺  OH  ^-  -> NaCl + H₂O

 Pl: 2HCl + Ca(OH)₂ -> CaCl₂ + 2H₂O sósav + oltott mész azaz kalcium-dihidroxid reakciója során só, azaz kalcium-diklorid és víz jön létre.

Redoxi reakció… oxidációs redukciós reakció

Olyan kémiai reakció, melyben megváltozik az atomok oxidációs száma. Mivel az atomok elektront adnak le ill. vesznek fel a reakció során.

Az atomoknak, elemmolekuláknak az oxidációs száma mindig nulla.  A vegyületmolekulák atomjainak viszont van  oxidációs száma. Az oxid. számot a vegyjel jobb felső sarkába írjuk római számmal. + vagy – lehet. A redukciós folyamat az, amikor az atom elektront vesz fel egy másik atomtól- így csökken az oxidációs száma. Az oxidációs folyamat ennek ellenkezője, mikor egy atom elektront ad le- így nő az oxidációs száma. Az oxidáció és a redukció mindig együtt játszódik le. A szén égése a legismertebb redoxi reakció:

  0      0           +IV    -II

C+ O₂ -> CO₂     a szénatomnak nulláról változik plusz négyre, az oxigénnek nulláról mínusz kettőre

Oxidáció a szénatomon játzódik le: szén semleges atom lead négy elektront így nő az oxidációs száma (nulláról plusz négyre).

Redukció az oxigénatomon játszódik le: egy oxigénatom felvesz két elektront a másik oxigén atom is felvesz két elektront, így csökken az oxidációs számuk (nulláról minusz kettőre).

Kémiai reakciók: (kétatomos molekula formában fordulnak elő a H_2,N₂,O₂, Cl₂, F_2, Br_2, I₂)

Víz bomlása áram hatására: víz => hidrogén + oxigén

Kalcium égése:           kalcium + oxigén => kalcium-oxid

Higany-oxid bomlása:        higany-oxid => higany + oxigén

Hidrogén-klorid képződése:        hidrogén + klór => hidrogén-klorid

Alumínium és jód reakciója: alumínium + jód => alumínium- trijodid

Vas rozsdásodása: vas + oxigén => divas- trioxid

Víz képződése: hidrogén + oxigén => víz                                                                         2H2 + O2 => 2H2O

Kén égése: kén + oxigén => kén-dioxid

Magnézium égése: magnezium + oxigén => magnezium-oxid

Szén teljes égése: szén + oxigén => szén-dioxid

Szén-monoxid képződéseha kevés az oxigén: szén + oxigén => szén-monoxid

Cink oldódása sósavban: cink + sósav => cink-diklorid + hidrogén

Konyhasó mesterséges előállítása: nátrium + klór => nátrium-klorid

2H₂ + O₂ => 2H₂O két hidrogénmolekula +egy oxigénmolekula => két vízmolekula

Tesztfeladat a témazáró dolgozathoz

Kis EN (elektronnegativitású) atom	Semleges atom	Milyen kationná alakul?	Nagy EN atom	Semleges atom	Milyen anionná alakul
Elektronleadás=oxidáció	p+ = e-	p+  >  e-	Elektronfelvétel=redukció	p+ = e-	p+   <  e-
I.csoport Egy elektronta ad le Oxidációs száma: I	Na		VII. csoport  Egy elektront vesz fel Oxid.száma: -I	F
	K			Cl
	Li			Br
II.csoport Két elektront ad le Oxid.száma: II	Ca		VI.csoport  Két elektront vesz fel Oxidációs sz.: -II	O
	Mg			S
	Be			Se
III.csoport Három elektront ad le Oxid.száma:III	Al		V.csoport Három elektront vesz fel Oxid. Szám: -III	N
	Ga			P
	B			As

vegyjel	periódus	csoport
H
Ne
Al
	4	II.B
	3	V.A
	5	VII.A

               

35

^{17    Cl}

A klór protonszáma: 17

elektronok száma: 17

neutronok száma: 35-17= 18

A PT-ban a klór a 3. periódusban és a VII.A csoportban van

Kémia témazáró dolgozat

Kémia témazáró dolgozat

Az atom atommagból és elektronburokból áll. Az atommagban vannak a protonok: pozitív töltésűek és neutronok: semleges töltésűek. Az elektronburokban vannak az elektronok: negatív töltésűek. Az atom semleges, mert a pozitív és negatív töltések leárnyékolják egymást. A protonok száma megegyezik az elektronok számával. A protonok száma adja meg a z atom rendszámát. A protonok száma nem változhat. Az elektronok száma változhat az atomban. 
Ha egy atom elektront vesz fel: negatív töltésű részecskévé válik, azaz anionná. Ha egy atom elektront ad le, pozitív töltésű részecskévé válik, azaz kationná. A nagy elektronegativitású atomok elektront vesznek el a kis elektronegativitású atomtól. Az ellentétes töltésű ionok vonzzák egymást. Ezt az elektrosztatikus vonzerőt nevezzük ionos kötésnek. Ionos kötés akkor jön létre két atom között, ha a két atom elektronegativitás értékének  különbsége nagyobb, mint 1,7. Vagyis ha egy nagy és egy kis elektronegativitású atom találkozik. Az elektron leadás másnéven oxidáció, az elektron felvétel redukció. Az oxidáció és a redukció mindig együtt játszódik le. Az atom csak a vegyértékhéjon lévő elektronokat tudja leadni, ill. felvenni.  Arra törekszenek az atomok, hogy az utolsó héjuk betöltött legyen. Ha az atom elektront vesz fel, akkor betöltődik a vegyértékhéj „s és p“ alhéja. Egy atom azért ad le elektront, mert csak kevés elektron van vegyértékhéjon, és kicsi az elektronvonzó képesség értéke is. Elektronleadással a vegyértékhéj alatti héj, válik vegyértékhéjjá. 
Kovalens kötés akkor jön létre két atom között, ha a nagyobb elektronegativitású atom nem veszi el a kisebb elektronegativitású atom páratlan vegyértékelektronját, hanem közössé válnak. Jelölése: vízszintes vonal. pl: H-Cl

A kovalens kötés lehet poláris és apoláris. A poláris kovalens kötés két különböző protonszámú atom között jön létre, ektronegativitás értékének különbsége kisebb, mint 1,7. Apoláris kov. kötés két azonos protonszámú atom között jön létre. 

H és Br között a kötés poláris kovalens, H és H között apoláris kovalens, Na és Cl között ionos kötés van.

Demokritosz (i.e450) görög filozófus, az anyagok tovább már nem osztható részecskékből állnak. J.Dalton (1766-1844) a legkisebb anyagrészecskéket atomnak nevezte el. Rutheford (1871-1937) az atom planetáris modellje: az elektronok úgy keringenek a mag körül, mint a bolygók a Nap körül. Bohr (1885-1962) tökéletesítette Rutheford elméletét. Leírta elektronok mozgását az atommag körül. Az atom áll: atommagból és elektronburokból. Az atommagban vannak a protonok és neutronok. Az elektronburokban vannak az elektronok. Az elektronok gyors mozgásukkal héjakat hoznak létre. Az atom semleges, mert a protonok és elektronok száma megegyezik az atomban. A proton jele és töltése: p⁺ . Az elektron jele és töltése e^- . A neutron jele és töltése n⁰.  A rendszám = protonszám és a vegyjel bal alsó sarkába írjuk. A proton tömege 2000x nagyobb, mint az elektron tömege. A proton és elektron töltésének a nagysága egyforma, de ellentétes, így az atom eredő elektromos töltése nulla. Az egyes elektronhéjakon csak bizonyos számú elektron lehet: K2,L8,M18,N32,O32,P18,Q8. Az atom minőségét, vagyis hogy milyen fajta atomról van szó, a protonszám határozza meg.

A tömegszámot megkapjuk, ha protonok és neutronok számát összeadjuk és a vegyjel bal felső sarkába írjuk. A periódusos táblázatot Mengyelejev orosz tudós állította össze. A PT-ban VIII.A és VIII.B oszlop azaz csoport van és 7 sor azaz periódus.

Határozd meg a klór elektronszerkezetét: a klór tömegszáma : 35, és  rendszáma: 17

A gombák

 Felhasznált irodalom: hu.wikipedia.org/wiki/Gombák   képek letöltve: tudasbazis.sulinet.hu

A gombák- huby

A gombák eukarióta sejtekből álló, egy- vagy többsejtű,

fotoszintetizálásra  nem képes, kitintartalmú sejtfallal rendelkező élőlények (a rovaroknak van kitinpáncéljuk), és az élővilág egy önálló országát alkotják. 

A gombák a szárazföldi körülményekhez alkalmazkodtak. Szaporodásuk rendszerint a széllel szállítódó spórákkal történik. A gombák kutatásával a mikológia foglalkozik. A gombák az állatokhoz hasonlóan heterotrófok, azaz szerves anyagokkal táplálkoznak és oxigént lélegeznek be. Nincs gyökere, de gombafonalak vannak- micéliumok. Ennek szövedéke alkotja a gomba testét.

Táplálkozásuk szerint 

1.     vagy szaprofiták (azaz korhadékokat, az elpusztult élőlények maradványait bontják)- a legtöbb gomba ide tartozik- a talajt ill. a humuszt hozzák létre- csiperkék és őzlábgombák

2.     vagy mikorrhizásak (gyökérkolonizálóak,

azaz a gyökerén keresztül szimbiózisban élnek egy gazdanövénnyel), - többnyire fával él együtt a gomba. A fa előnye: gyökérfelületét megnövelte a gomba, gomba előnye: szerves anyagot kap a fától pl. fenyőtinóru (fenyők  környezetében él) vagy a gyilkos galóca (tölgyek környezetében él).

3.     vagy pedig az élő gazdaszervezetben vagy rajta élő gombák- paraziták- a többség növényeket károsít- lisztharmatgombák, taplógombák

Feloszthatjuk őket a testfelépítésük alapján is:

2.kép a gomba teste 

     1. termőtest nélküliek (egysejtűek vagy a penészek) A sörélesztő (Saccharomyces cerevisiae) az élesztőgombák egy fajtája és egysejtű gomba. A korai idők óta ez a legfontosabb élesztőfaj – a kenyérsütésnél és sörfőzésnél használják. Elsőként a szőlő héján izolálták (a sötét színű gyümölcsök – mint a szilva – bőrén megfigyelhető fehér rétegként, ahol a növény kutikulájának (bőre) viaszanyagaiban él). Ezt a mikroorganizmust alkalmazzák leggyakrabban a fermentációs eljárásokban (a cukrot alkoholra bontja). A patogen Candida albicans gomba is egysejtű gomba. 

      

    2. termőtestesek (van kalapjuk, tönkjük…..) pl. csiperke, gyilkos galóca. A gomba folyamatosan növekedő és táplálkozó vegetatív testét mikroszkopikus méretű fonalakból álló, pókhálószerű szövedék, a micélium alkotja- ez látható 2.képen.