Kémia témazáró dolgozat

Kémia témazáró dolgozat

Az atom atommagból és elektronburokból áll. Az atommagban vannak a protonok: pozitív töltésűek és neutronok: semleges töltésűek. Az elektronburokban vannak az elektronok: negatív töltésűek. Az atom semleges, mert a pozitív és negatív töltések leárnyékolják egymást. A protonok száma megegyezik az elektronok számával. A protonok száma adja meg a z atom rendszámát. A protonok száma nem változhat. Az elektronok száma változhat az atomban. 
Ha egy atom elektront vesz fel: negatív töltésű részecskévé válik, azaz anionná. Ha egy atom elektront ad le, pozitív töltésű részecskévé válik, azaz kationná. A nagy elektronegativitású atomok elektront vesznek el a kis elektronegativitású atomtól. Az ellentétes töltésű ionok vonzzák egymást. Ezt az elektrosztatikus vonzerőt nevezzük ionos kötésnek. Ionos kötés akkor jön létre két atom között, ha a két atom elektronegativitás értékének  különbsége nagyobb, mint 1,7. Vagyis ha egy nagy és egy kis elektronegativitású atom találkozik. Az elektron leadás másnéven oxidáció, az elektron felvétel redukció. Az oxidáció és a redukció mindig együtt játszódik le. Az atom csak a vegyértékhéjon lévő elektronokat tudja leadni, ill. felvenni.  Arra törekszenek az atomok, hogy az utolsó héjuk betöltött legyen. Ha az atom elektront vesz fel, akkor betöltődik a vegyértékhéj „s és p“ alhéja. Egy atom azért ad le elektront, mert csak kevés elektron van vegyértékhéjon, és kicsi az elektronvonzó képesség értéke is. Elektronleadással a vegyértékhéj alatti héj, válik vegyértékhéjjá. 
Kovalens kötés akkor jön létre két atom között, ha a nagyobb elektronegativitású atom nem veszi el a kisebb elektronegativitású atom páratlan vegyértékelektronját, hanem közössé válnak. Jelölése: vízszintes vonal. pl: H-Cl

A kovalens kötés lehet poláris és apoláris. A poláris kovalens kötés két különböző protonszámú atom között jön létre, ektronegativitás értékének különbsége kisebb, mint 1,7. Apoláris kov. kötés két azonos protonszámú atom között jön létre. 

H és Br között a kötés poláris kovalens, H és H között apoláris kovalens, Na és Cl között ionos kötés van.

Demokritosz (i.e450) görög filozófus, az anyagok tovább már nem osztható részecskékből állnak. J.Dalton (1766-1844) a legkisebb anyagrészecskéket atomnak nevezte el. Rutheford (1871-1937) az atom planetáris modellje: az elektronok úgy keringenek a mag körül, mint a bolygók a Nap körül. Bohr (1885-1962) tökéletesítette Rutheford elméletét. Leírta elektronok mozgását az atommag körül. Az atom áll: atommagból és elektronburokból. Az atommagban vannak a protonok és neutronok. Az elektronburokban vannak az elektronok. Az elektronok gyors mozgásukkal héjakat hoznak létre. Az atom semleges, mert a protonok és elektronok száma megegyezik az atomban. A proton jele és töltése: p⁺ . Az elektron jele és töltése e^- . A neutron jele és töltése n⁰.  A rendszám = protonszám és a vegyjel bal alsó sarkába írjuk. A proton tömege 2000x nagyobb, mint az elektron tömege. A proton és elektron töltésének a nagysága egyforma, de ellentétes, így az atom eredő elektromos töltése nulla. Az egyes elektronhéjakon csak bizonyos számú elektron lehet: K2,L8,M18,N32,O32,P18,Q8. Az atom minőségét, vagyis hogy milyen fajta atomról van szó, a protonszám határozza meg.

A tömegszámot megkapjuk, ha protonok és neutronok számát összeadjuk és a vegyjel bal felső sarkába írjuk. A periódusos táblázatot Mengyelejev orosz tudós állította össze. A PT-ban VIII.A és VIII.B oszlop azaz csoport van és 7 sor azaz periódus.

Határozd meg a klór elektronszerkezetét: a klór tömegszáma : 35, és  rendszáma: 17