Kémiai reakciók
Kémiai reakció során mindig új anyag keletkezik
Kiindulási anyag ->
termék
A kémiai reakciókra
érvényes a tömegmegmaradás törvénye. (19.sz. Lomonoszov, Lavoisier).
A kiindulási anyagok tömege megegyezik
a termék tömegével. Amilyen atomok vannak a kiindulási anyagban olyan atomok
vannak a termékben is. Ahány atom van a kiindulási anyagban, annyi lesz a
termékben is. Anyag nem veszik el, cask átalakul. A kémiai reakciókat
egyenlettel írjuk fel. A nyíl mutatja meg a reakció irányát. A résztvevő
anyagokat vegyjellel vagy képlettel írjuk fel. A kis arab szám a vegyjel jobb alsó
sarkában kifejezi, hogy hány atom van a molekulában abból az atomból. A
vízmolekulában két hidrogen atom és egy oxigén atom van: képlete H2O……..
A vegyjel ill. a képlet elé írt nagy arab szám kifejezi a részecskék számát ez
a sztöchiometriai koeficiens vagy együttható. pl 2H2O azt jelenti, hogy két vízmolekula.
Sztöchiometriai koeficiens:
A. 2 H2 + O2 -> 2 H2O
Két hidrogén molekula + egy oxigén molekula->
keletkezik két víz molekula
B. C+ O2 -> CO2
Egy szénatom + egy oxigénmolekula
-> szén-dioxid molekula.
A kémiai reakciók lehetnek:
1.semlegesítés
2. redoxi reakciók
A semlegesítés vagy közömbösítés-
neutralizáció
A sav és a hidroxid (lúg) egymást semlegesíti, így semleges só és
semleges víz jön létre. A savas jelleget a H+ okozza, a lúgos
jelleget a OH- okozza. Ha a H+ és a OH-
kapcsolódik, víz jon létre, megszűnik a csípős, maró hatás. A savmaradék anion
és a lúg fémkationja sót hoz létre.
HCl + NaOH -> NaCl + H2O sósav + nátrium-hidroxid -> konyhasó + víz
Sav + hidroxid -> só +
víz
A semlegesítés exoterm reakció. A só azért semleges, mert nem tartalmas
sem H+ hidrogen kationt sem OH- hidroxid anoint. A víz
azért semleges, mert a H+ és OH- kapcsolódik -egy az egyhez arányban… víz jön
létre.
Pl: H+Cl- + Na+ OH - -> NaCl + H2O
Pl: 2HCl + Ca(OH)2
-> CaCl2 + 2H2O sósav + oltott mész azaz kalcium-dihidroxid
reakciója során só, azaz kalcium-diklorid és víz jön létre.
Redoxi reakció…
oxidációs redukciós reakció
Olyan kémiai reakció, melyben megváltozik az atomok oxidációs száma.
Mivel az atomok elektront adnak le ill. vesznek fel a reakció során.
Az atomoknak, elemmolekuláknak az oxidációs száma mindig nulla. A vegyületmolekulák atomjainak viszont van oxidációs száma. Az oxid. számot a vegyjel jobb
felső sarkába írjuk római számmal. + vagy – lehet. A redukciós folyamat az,
amikor az atom elektront vesz fel egy másik atomtól- így csökken az oxidációs
száma. Az oxidációs folyamat ennek ellenkezője, mikor egy atom elektront ad le-
így nő az oxidációs száma. Az oxidáció és a redukció mindig együtt játszódik
le. A szén égése a legismertebb redoxi reakció:
0
0 +IV -II
C+ O2 -> CO2 a szénatomnak nulláról változik plusz négyre, az oxigénnek nulláról mínusz
kettőre
Oxidáció a szénatomon játzódik le: szén semleges
atom lead négy elektront így nő az oxidációs száma (nulláról plusz négyre).
Redukció az oxigénatomon játszódik le: egy
oxigénatom felvesz két elektront a másik oxigén atom is felvesz két elektront,
így csökken az oxidációs számuk (nulláról minusz kettőre).
Kémiai reakciók: (kétatomos
molekula formában fordulnak elő a H2,N2,O2, Cl2,
F2, Br2, I2)
Víz bomlása áram hatására:
víz =>
hidrogén + oxigén
|
Kalcium égése:
kalcium + oxigén =>
kalcium-oxid
|
Higany-oxid bomlása:
higany-oxid
=> higany + oxigén
|
Hidrogén-klorid képződése:
hidrogén +
klór => hidrogén-klorid
|
Alumínium és jód reakciója:
alumínium +
jód => alumínium- trijodid
|
Vas rozsdásodása:
vas +
oxigén => divas- trioxid
|
Víz képződése:
hidrogén + oxigén
=> víz
2H2
+ O2 => 2H2O
|
Kén égése:
kén +
oxigén => kén-dioxid
|
Magnézium égése:
magnezium +
oxigén => magnezium-oxid
|
Szén teljes égése:
szén +
oxigén => szén-dioxid
|
Szén-monoxid képződéseha kevés az oxigén:
szén +
oxigén => szén-monoxid
|
Cink oldódása sósavban:
cink +
sósav => cink-diklorid + hidrogén
|
Konyhasó mesterséges előállítása:
nátrium +
klór => nátrium-klorid
|
2H2 + O2 => 2H2O két hidrogénmolekula +egy oxigénmolekula => két vízmolekula
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése