Sziasztok diákok! Ezen az oldalon nagyon sok olyan tananyagot, feladatot, tesztet találtok, melyek ismerősek lehetnek a tanítási órámról. Ha valamit nem értesz, akkor írj: gyetvenmelinda@gmail.com <3.
Elkészült a weboldalam is, kattints rá itt:
http://biologiakemia.webnode.sk/
a weboldalon találjátok meg a legfrissebb tananyagokat!!!!

2013. szeptember 10., kedd

Kémia kötés- két atom között 
Az atom semleges részecske, mert a protonok és az elektronok leárnyékolják egymást - a protonok száma megegyezik az elektronok számával. A protonok száma adja meg az atom rendszámát. A protonok száma nem változhat. Az atom minőségét, vagyis hogy milyen fajta atomról van szó, a protonszám határozza meg. Az elektronok száma változhat az atomban.
Ha egy atom elektront ad le, pozitív töltésű részecskévé, azaz kationná válik. Na -> Na+ +1e-
A másik atom ezt az elektront felveszi: negatív töltésű részecskévé válik, azaz anionná. Cl + 1 e -   -> Cl-
 Az elektronleadás oxidáció, az elektronfelvétel redukció.  Az oxidáció és a redukció mindig együtt játszódik le. A két ellentétes töltésű ion között a vonzzerő az ionos kötés.
A nagy elektronegativitású atomok elektront vesznek el a kis elektronegativitású atomtól. Az elektronegativitás, más szóval elektronvonzó képesség (röviden EN) fel van tüntetve a PT (periódusos táblázatban) minden atom vegyjele mellett, értéke 0-tól 4-ig lehet. A fluor atomnak a legnagyobb az EN képessége (4,00), minden atomtól el tud venni elektront. Ezért ő könnyen negatív töltésűvé válik. A nagy EN-ú atomok, mint a fluor, az oxigén, klór, a kis EN-ú atomoktól, mint a nátrium, kálium, kalcium, lítium elektront vonzzanak el- ezek pozitív töltésűvé válnak, azaz kationná.
Az atom csak a vegyértékhéjon lévő elektronokat tudja leadni, ill. felvenni.  Arra törekszenek az atomok, hogy az utolsó héjuk betöltött legyen. Ha az atom elektront vesz fel, akkor betöltődik a vegyértékhéj „s és p“ alhéja. Egy atom azért ad le elektront, mert csak kevés elektron van vegyértékhéjon, és kicsi az elektronvonzó képesség értéke is. Elektronleadással a vegyértékhéj alatti héj, válik vegyértékhéjjá.
A nemesgázok a VIII.A csoportban vannak. Nem adnak le és nem is vesznek fel elektront, mert a vegyértékhéjuk „s és p” alhéjai betöltöttek. Nem kapcsolódnak semmilyen atommal, nem alakítanak ki kémiai kötést.
Ionos kötés: Az ellentétes töltésű ionok vonzzák egymást pl Na+ és a Cl-. Ezt az elektrosztatikus vonzerőt nevezzük ionos kötésnek. Kovalens kötés esetén a nagyobb elektronegativitású atom nem veszi el a kisebb elektronegativitású atom páratlan vegyértékelektronját, hanem közössé válnak. Jelölése: vízszintes vonal. Pl H-Cl
A kovalens kötés lehet poláris és apoláris. A poláris kovalens kötés két különböző protonszámú atom között jön létre, ha a két atom EN értékének különbsége kisebb, mint 1,7. Apoláris kov. kötés két azonos protonszámú atom között jön létre. Ionos kötés akkor jön létre, ha a két atom EN értékének különbsége nagyobb, mint 1,7.
A H és Br között a kötés poláris kovalens, H és H között apoláris kovalens, Na és Cl között ionos kötés van.


2013. szeptember 9., hétfő

Témazáró dolgozat: nemcsak a 9.a nak :) ;)

Az elemmolekula: két vagy több azonos rendszámú atom kémiai kötéssel összekapcsolódik pl. O2, S8
     

Az elem olyan kémiai anyag, amely sok-sok egyforma rendszámú magányos atomból vagy sok-sok egyforma elemmolekulából áll. Pl. A héliumgáz, mert sok-sok magányos hélium atomból áll., vagy a hidrogéngáz, mert sok-sok hidrogénmolekulából áll. vegyületmolekula: két vagy több különböző rendszámú atomból álló molekula pl.a vízmolekula, mert két hidrogénatom és egy oxigénatom van összekapcsolódva egy molekulává. vegyület olyan kémiai anyag, amely sok-sok azonos vegyületmolekulából áll. Pl.víz

Atom: hélium atom He
Elem: hélium atomok alkotják a héliumgázt
   
Elemmolekula: hidrogénmolekula H2







       
          
vegyületmolekula: vízmolekula


elem pl. hidrogéngáz
vegyület pl. avíz
forrás: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/kemia/altalanos-kemia/az-anyagok-osszetetele/atomok-es-molekulak