Baktériumok
felhasznált irodalom: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bakt%C3%A9riumok
 |
| Baktérium felépítése |
Az első baktériumokat Antoni
van Leeuwenhoek holland természettudós pillantotta
meg 1674-ben, egy saját maga által készített
egylencsés, kétszázszoros nagyításra képes mikroszkópban.
A 19. század második felében Louis Pasteur bizonyította a mikrobák
szerepét az erjedéssel, rothadással és fertőzésekkel
kapcsolatban. Pasztőrözött
tej.
Joseph Lister angol sebész 1865-ben felismerte, hogy a sebfertőzés okozói is baktériumok és
orvosi műszereit karbolsavval sterilizálta.
Semmelweis
Ignác magyar szülész-nőgyógyász, aki 1847-ben klórmeszes kézfertőtlenítéssel
akadályozta meg a gyermekágyi láz (Streptococcus sebfertőzés) kialakulását.
Robert Koch 19. századi német orvosbiológus nevéhez fűződik számos
baktériumfaj azonosítása. Elkülönítette és azonosította a tuberkulózis, lépfene és kolera kórokozóját. A tuberkulózissal
végzett kutatásaiért Koch 1905-ben Nobel-díjat kapott.
1.
A baktériumok többsége lebontó
szervezet, vagyis szerves hulladékokkal, elhalt élőlények anyagaival
táplálkozik.
A talajban és a vizekben
nagyszámban találhatók ezek a korhadékbontó
baktériumok és kiemelkedően fontosak az anyagok körforgásában.
2.
Sok baktérium élősködő életmódú.
Közöttük sok a kórokozó- patogén, ami azt jelenti, hogy megbetegítik a
gazdaszervezetet, amin élősködnek. A baktériumok közül minden bizonnyal az élősködő (parazita) baktériumok
a legismertebbek, hiszen számos kórokozó van közöttük. Ezek elszaporodnak a
gazdaszervezet testében és megbetegítik azt. Az emberi betegségek közül
baktériumok okozzák többek között a tüdőbajt, a vérmérgezést, a vérhast,a mandulagyulladás, középfülgyulladás, szőrtüszőgyulladás, pattanás, gyomorrontást, hasmenést.
A baktériumok az étellel, a vízzel, a belélegzett levegővel, a környezetünkben
található tárgyak megérintésével egyaránt bekerülhetnek a szervezetbe vagy
testnedvekkel, például a kolera, szifilisz, lépfene, lepra vagy a pestis kórokozója. sokáig nem volt egyértelmű,
hogy a gyomorfekély hátterében a Helicobacter pylori baktérium áll. A baktériumfertőzés ellen
legjobban a tisztasági szabályok betartásával lehet védekezni
3.
A kékbaktériumok vagy régebbi nevükön kékmoszatok (cyanobaktériumok). A
kékbaktériumok fotoszintetizáló élőlények. Vannak közöttük egy- és többsejtű
szervezetek is. Sejtjeikből a sejtmag mellett hiányoznak a színtestek.
Színanyagaik a sejthártyában találhatók. Elsősorban édesvizekben élnek, de
megtalálhatók a talajban és a tengerekben is. Első képviselőik mintegy 3-3,5
milliárd évvel ezelőtt jelentek meg a Földön. Az élővilág fejlődésében nagyon
jelentős szerepük volt, mert fotoszintézisükkel megkezdték a légkör
oxigéntartalmának kialakítását.
4.
A baktériumok között vannak együttélők. Ilyenek például egyes növények,
például a bab és a borsó gyökérgümőiben élő nitrogénmegkötő baktériumok,
amelyek átalakítják, és felhasználhatóvá teszik a levegő nitrogénjét a
társnövény számára. Azok a termesztett növények, amelyek gyökerében
nitrogénmegkötő baktériumok élnek, jótékonyan hatnak a szántóföld talajának
tápanyagtartalmára. Ezeket a növényeket gyakran vetésforgóba ültetik. Az ember
vastagbelében élő közönséges bélbaktérium létfontosságú B vitaminokat termel,
amelyek a bélfalon át bejutnak az ember szervezetébe. A nitrogénmegkötő baktériumok
és a bélbaktériumok egyaránt a társszervezet szerves anyagaiból nyernek
energiát életműködéseikhez.
5. Az erjesztőbaktériumok azon fajtái,melyek a szénhidrátokat (szőlőcukor,
tejcukor)
lebontva külöböző savakat termelnek. Eza folyamat
az erjesztés, és az alkohol, szesz és az
élelmiszerek pl. aludttej, kefir, joghurt, kovászosuborka, vaj, sajtok gyártásban, valamint takarmányok tartósításában (silózás) használatos.
Erjesztés:
Pl. szőlőcukorból => alkohol =>
ecetsav, vagy tejcukorból=>
tejsav